A játéklehetőségek mérlegelése, a problémák, a konfliktusok oldása hozzájárul a problémamegoldó gondolkodás fejlődéséhez. A játék közben adódó nehézségek leküzdése, magának a problémának a felismerése, a megoldás keresése, a próbálkozások kibontakoztatják a gyerek intellektuális, problémamegoldó tevékenységét. A kíváncsiság, a szellemi aktivitás fokozódik. A játék hevében megindul az ötletáramlás. Szokatlan elgondolások megvitatására, kipróbálására kerül sor, ami fejleszti a problémaérzékenységet.
A gyerek felfedező kedve, a játék közben döntésre váró helyzetek sokszor gyors váltással járó gondolkodást igényelnek. Fejlődik a helyzetfelismerés, az eredetiség, az ötletek sokféle variálásának képessége. Ez a kreatív gondolkodást erősíti. A játékban követhetjük nyomon, hogyan építi be, hogyan próbálja ki a gyerek új tapasztalatait.
A játékot kiváltó, azt kísérő érzelmek és ötletek fokozzák közlési vágyát. A társakkal való beszélgetés, a gyerek beszédkedvének növekedése, a gondolatok kifejezésének igénye fejleszti a beszédet, a kommunikációs készséget, gazdagítja az aktív szókincset. A gyerek által feltett kérdések, a továbbkérdezésre bátorító felnőtt válaszok érlelik az alkotó gondolkodást.
Szólni kell még a játék hallatlanul gazdag közösségfejlesztő lehetőségeiről, amelyek a gyerek kapcsolatalakító készségét bontakoztatják ki. Az iskolai életben való sikeres részvétel nagyban múlik azon, hogy a gyerek óvodás korban milyen intenzitással vesz részt a szerepjátékban.
A játék nagyon értékes értelem- és közösségfejlesztő nevelési eszköz, ezért nem szabad háttérbe szorítani, hanem tudatosan fel kell használni az iskolaérettség közelítése érdekében.